Történelmi összefoglaló

2011.03.25 00:06

Alistál Csallóköz szívében fekszik 10 km – re a járási székhelytől Dunaszerdahelytől, a Pozsony – Komárom (I 63 E575-ös) útvonal déli határterületén.  Erdőtlenített sík határát a levantei kor kavics- és homoktakarója fedi, dunai hordalékkal. Határában helyenként mocsár van.  Alistál hosszú és bonyolult fejlődésen ment keresztül, ezt az is bizonyítja, hogy a község kiterjedése 1940-ben keletkezett Alistál, Felistál és Tőnye egyesítésével. A település jelenlegi területe mintegy 2950 ha, legmagasabb pontja 112 m, t.sz.f. Lakóinak lélekszáma valamivel kevesebb, mint 2000.    E területet hagyományos néven „Aranykertnek” is nevezték, és az őshagyomány már az avarok, besenyők, és kunok első telepítéséről tesz említést.

A falu történelme 1111-be nyúlik vissza. Első okleveles említése 1113-ból származik. Az „In villa Staul…” kezdetű leírás István király 1111. évi birtokharmadolási rendeletét örökíti meg, miszerint a megyealapítás idején, a Staul falu 2/3 részét kisajátította és az 1/3-át hagyta meg az ősi birtokosoknak, esetünkben Kozma ispánnak.   

Alistál neve 1254-55-ben Staul, 1260-ban Alistál, 1347-ben Staul – Inferior (Alsó – Staul), 1786-ban Allischtal, 1796-tól Alistál, 1927-től Dolný Štál, 1948-tól Hroboňovo. Magyarul Alistál, németül Ischtal. 1940-ben Alistálba olvadt a szomszédos Felistál és Tőnye is. Alistál nevét többen onnan származtatják, hogy hajdan itt lehettek a királyi istállók. Az tény, hogy egy 1268-i okirat Szakálosról úgy emlékezik meg, hogy ott királyi ménesek voltak, és ott laktak az istállómesterek. Alistálhoz tartozott Bélle, Hidvég, Karáb és Petény puszta. Bélle pusztát Billge néven már 1296-ban említik.

A templom eredetileg a 15. századból való, de a Szent István korából származó templom alapjai valószínűleg a templom alatt vannak.

 

Felistál neve, 1291-ben Faliztar, 1463-ban Felystal, 1553-ban Filistál, 1927-ben Horný Štál, németül Fel Ischtal. Korabinszky 1786-ban így említi: „Fel-Ischtal Al-Ischtallal szemben a Csallóközben a hajdani pécsi és váci püspök Dáwid Pál szülőhelye 2 mérföldre Somorjától 1 ¼ mérföldre Szerdahelytől délkeletre.” A községet 1291-ben Feliztar néven Bazini Kozma comes birtokaként említik. Egy évvel később Faristar néven szerepel, amikor Bazini Pál comes István fia Lászlónak adományozza. Lakosai nemesi kiváltságokat nyertek. A falut 1938-ban Magyarországhoz csatolták.

 

Tőnye községet 1261-től említik Thon és Thungs néven, 1254-55-ben Tuuna, 1381-ben Teu és Tinye néven szerepel, a bősi levéltár egyik oklevele Tonye néven nevezi, 1927-ben Tône. Az Alistál és Felistál közötti település fejlődése nagyban összefonódott a két szomszéd faluéval. 1553-ban nyúlszigeti, 1647-ben a pozsonyi klarissza apácáké volt, 1787-ben a földesura a Királyi Kincstári Kamara, később az Amadék birtoka, majd a Batthyány családé lett. A századfordulón Pálfy Béláné Batthyány Blanka grófnőnek volt itt nagyobb birtoka. A faluhoz tartozott a Tőnyeg puszta és a Papsziget major.

A község lakóinak fő foglakozása a földművelés és a termékek eladása. Jellegzetes foglalkozás volt még a kosárfonás, melynek hírmondói még a 20. század elején is művelték ezt a mesterséget.


technical schools